Ha tavasz, akkor megújulás, ha megújulás, akkor „tiszta lap” ehhez viszont kell egy igen jelentős nagytakarítás legyen szó az életünkről, a lakásunkról, ruhatárunkról vagy éppen az egészségünkről. Abban az esetben, ha újjá akarjuk építeni mindezt, vagy bármelyiket, először le kell tisztítani, csupaszítani, hogy stabil alapokra építkezhessünk. Ennek kapcsán beszélgetünk a tavaszi böjt témájáról dr. Farkas Kittivel.

Az emberek zömének a tavaszról eszébe jut a böjt már akár a Húsvét kapcsán is. Ezzel kapcsolatos olyan fogalmak is előkerülnek, mint például a tisztító kúra, vagy méregtelenítés. Első kérdéskörünk pedig pont e felé irányulna. Mi a különbség a böjt, a tisztító kúra és a méregtelenítés között? Ez utóbbi létezik-e egyáltalán? Hisz sok helyen olvashatunk a test rendszeres méregtelenítő folyamatairól, mely esetben úgynevezett méregtelenítésre nincs is szükségünk.

A böjt a szilárd táplálék fogyasztásának önként vállalt tilalma, amely mindig pontosan meghatározott ideig tart. Ma már sokan egészségügyi céllal böjtölnek, de eredendően vallási vagy filozófiai célokat szolgált ez a szokás. A tisztító kúra és a méregtelenítés fogalmak pedig szinonimák. Egyik sem létezik, abban az értelemben, hogy nincs tudományos alapjuk. Olyan kezeléseket neveznek így, amelyek arra irányulnak, hogy a szervezet természetes eltávolító mechanizmusait serkentsék, ilyen pl. a beöntés, a vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, a gyógyteák fogyasztása, a szaunázás, stb. Valójában a két legfontosabb „méregtelenítő“ szervünk a máj és a vese, de ezek működnek maguktól. Persze valamilyen szinten tudunk nekik segíteni, például elegendő vízfogyasztás és mérsékelt alkoholfogyasztás révén, de a működésük nem a kúrák miatt valósul meg. Ezek a szervek automatikusan reagálnak a szervezetben fennálló körülményekre és annak változásaira. Hogy miért állítja mégis sok ember, hogy jobban érzi magát egy „méregtelenítés” után?

Ez annak köszönhető, hogy egy idő után bármelyik diéta javítja a közérzetünket, amelyik kiküszöböli a magas zsírtartalmú és hozzáadott cukorral rendelkező élelmiszereket. Ha a magas kalóriatartalmú, de alacsony tápanyagértékű ételeket, akárcsak néhány napra, kiiktatjuk az étrendünkből, egyszerűen jobban fogjuk érezni magunkat. Vannak ugyanakkor kifejezetten kockázatos „méregtelenítő” módszerek. A vastagbéltisztítás például, amelyet gyakran javasolnak egy méregtelenítési kúra részeként, görcsöket, puffadást, hányingert, hányást, nagymértékű kiszáradást is okozhat – ecseteli a doktornő.

Abban egész biztos egyetérthetünk, a szervezet tehermentesítésére időközönként szükség van. De milyen időközönként és milyen időtartamban?

A rendszeres tehermentesítés csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorát. Egyértelmű összefüggést azért nehéz kijelenteni, mivel a megfigyelések szerint azok az emberek, akik rendszeresen böjtölnek, általában nem dohányoznak, és a mindennapjaikban is az egyensúly megtartására törekszenek, tehát odafigyelnek az életmódjukra. Konkrét szakmai ajánlás arra vonatkozóan nincs, hogy milyen időközönként van szükség tehermentesítésre, mivel ez legtöbbször önkéntes döntésen alapul. Amennyiben szakmai az indikáció, akkor legtöbbször nem rendszerességről, hanem alkalmi kúráról van szó, például ilyen egy műtét előtti előkészítés. Amennyiben egy nagyobb kilengésen vagyunk túl, akkor utána iktassunk be mindenképp egy tehermentesítést. Hosszú távon viszont a legjobb, ha egy szakszerű életmód programba kezdünk.

Az, hogy milyen időtartamú legyen, attól függ, milyen szigorú megkötést követünk. Amennyiben a bevitt kalória-, és tápanyagmennyiség majdhogynem nulla, akkor maximum 24 órára korlátozzuk, amennyiben a tehermentesítés azon formáját választjuk, amikor szilárd étel is megengedett, úgy 3 nap is megengedett.

Nézzük viszont mi mindennek a módja, milyen a felépítettsége!

Általános követelmény, hogy az étrend fokozatosan alakuljon át. Először általában a magas zsírtartalmú, fűszeres, nehéz ételek kerülnek ki az étrendből, a teljes tehermentesítő kúráknál az utolsó fázisra általában csak folyadékok (zöldség-, gyümölcslevek) maradnak. A bevezető napok elméletileg lehetőséget adnak arra, hogy a szervezet fokozatosan alkalmazkodjon a táplálék megvonásához. A visszatérés a normál étrendre még alaposabb és óvatosabb művelet. A hosszabb tehermentesítő étkezési időszak esetében az emésztőrendszer is „csökkentett üzemmódra“ kapcsol, az emésztőenzimek kiválasztása és a bélbolyhok aktivitása is csökken. Egy alapos étkezés ilyenkor komoly rosszullétet okozhat. Az étrend felépítése első körben könnyen emészthető, keményítő tartalmú élelmiszerekkel kezdődik (főtt fehér rizs, főtt burgonya, kétszersült). Ezt követően léphetek be az enyhén rostos zöldségek, gyümölcsök és az alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások (csirkemell, sovány sajt). A magasabb rosttartalmú, vagy zsírosabb élelmiszereket, illetve a tejtermékeket érdemes a végére hagyni.

Vannak buktatók és feltételek, amelyekre mindemellett figyelni érdemes még!

– Az étkezési zavarokkal küzdő emberek a megszorított időszak után többet ehetnek.
– A böjtölés és a fizikai aktivitás együttese alacsony vércukorszintet (hipoglikémiát)
okozhat, ami szédülést, szétszórtságot és fejfájást eredményezhet.
– Nem-inzulin dependens cukorbetegség, gyógyszer szedés esetén az éheztetés súlyos
hipoglikémiához és súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ezért mindenképp szakmai felügyelet szükséges.
Semmiképpen nem ajánlott böjtölni:
– várandósság,
– súlyos vese-, máj-, szívelégtelenség,
– I-es típusú cukorbetegség,
– pajzsmirigy túlműködés,
– 14 éven aluli életkor,
– egyes pszichiátriai betegségekben szenvedők,
– és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Előszobája lehet-e ez egy ilyen tehermentes időszak egy esetleges életmódváltásnak?

Mindenképp! Nincs életmódváltás fogyókúra nélkül. Egy böjt, egy szigorú tehermentesítő diéta nem hosszú távú megoldás, de átállítja a testünket hízásról fogyásra, és közben megtanuljuk, hogyan működik a szervezetünk, a diéta fő szabályai pedig a szokásainkká válnak. Tartós eredményt csak akkor érhetünk el, ha következetesek vagyunk és megtartjuk az új szokásainkat, azaz életmódot váltunk. Ehhez azonban csak olyan diétás programok vezethetnek el, amelyek építenek az orvosi szaktudásra.

Végezetül pedig, hogy mi lenne az ideálisabb; rendszeres böjt, vagy egy komplett életmódváltás?

A komplett életmódváltás a tartós megoldás, mindenképp. Egy orvosi szaktudáson alapuló, szakszerű és valóban működő életmódváltó program segítségével visszaállítjuk a test természetes testsúlyszabályozását, majd az egyensúlyi állapot megtartása az, ami tartós megoldást nyújt. Egy jól felépített életmódváltás egy szigorúbb szakasszal indul, amelynek célja az anyagcsere rendezése, majd egy könnyebb, de továbbra is diétás étkezéssel halad a cél felé. Végül egy súlymegtartással zárul. Egy kiegyensúlyozott útnak tartom ezt, amiről, ha néha picit le is térünk, van, hova visszalépni.

A böjtnek vannak előnyei, hasznos és hálás a szervezetünk érte, de mindenki vigyázzon, nehogy rendszeres megoldásként gondoljon rá, amely azt jelenti, hogy elszalad a ló, majd egy szigorú böjttel akarjuk megfékezni. Nagyon kacskaringós lenne így az út és a testünket komolyan megviselné. Nem a két véglet hoz megoldást, hanem az egyensúly megtalálása és megtartása. Ebben van szerepe a böjtnek, de ne tekintsük főszereplőnek. Válasszunk inkább olyan módszert, amely épít a böjt előnyeire, de egy kiegyensúlyozott és teljes, valamint élvezetes táplálkozást nyújt, miközben természetesen elérjük azt az alakot, amit szeretnénk – tanácsolja dr. Farkas Kitti.

Kategóriák: Életmód